Jellemzői:
Magassága: A törzs oltási magasságától függ, jellemzően 1,2–2 méter, a korona lefelé csüng.
Koronája: Csüngő hajtásokkal ernyőszerű formát hoz létre, mutatós szoliter növény.
Virága: Kora tavasszal (március-április) jelennek meg a híres barkák – ezüstös, majd sárga porzós barkavirágzat.
Levele: Zöld, tojásdad, egyszerű levelek, nem különösebben díszesek – a növény fő díszértéke tavasszal van.
Télállósága: Jó fagytűrésű, hazai viszonyok közt télálló.
Gondozása:
Fényigénye: Napos vagy félárnyékos fekvést kedvel.
Talajigénye: Jó vízellátottságú, tápanyagban gazdag, kissé nedves talaj ideális számára.
Vízigénye: Közepes vagy magas – rendszeres öntözés szükséges száraz időszakban.
Virágzás után (április-május) ajánlott az elvirágzott ágak visszavágása, hogy elősegítsük a következő évi virágzást és megtartsuk a szép formát.
A csüngő ágak idővel földig érhetnek, ezeket metszéssel szabályozni lehet.
Az alanyról (a törzs aljáról) kinövő vadhajtásokat el kell távolítani, mert ezek nem a csüngő fajtához tartoznak.
Alkalmazása:
Szoliterként a kert központi pontjára, látványos tavasszal!
Előkertekbe, vagy terasz mellé.