Jellemzői:
Mérete: 6–8 cm hosszú, 80–120 g súlyú.
Héja: Világosbarna, sűrű, rövid szőrrel borított.
Húsa: Zöld színű, lédús, sok apró fekete maggal.
Íze: Kellemesen édes-savanykás, zamatos, ez az a klasszikus kivi, amit boltokban kapni.
Érése: október–november, de csak fagyok előtt szüretelhető, utóérő gyümölcs.
Virágzás ideje: Május vége – június közepe.
Virág típusa: Csak nőivarú virágokat hoz.
Beporzása: Szükség van egy porzós kivire, pl. a Tomuri fajtára.
A beporzást rovarok (méhek) végzik, kis részben a szél is segíthet.
Télállósága: -15 °C-ig fagytűrő, de fiatal hajtások és virágrügyek érzékenyek lehetnek.
Gondozása:
Fényigénye: Teljes napfényt igényel, de félárnyékban is fejlődik – napos, déli vagy nyugati fekvés az ideális
Szélvédelem: Érzékeny az erős szelekre – célszerű védett, meleg helyre ültetni.
Támrendszer: Kúszónövény, pergolát, rácsot, huzalos támot igényel, mint a szőlő.
Talajigénye: Laza szerkezetű, tápanyagban gazdag, enyhén savanyú (pH 5,5–6,5)
Vízigénye: Közepes–magas – szárazságot rosszul tűri, de pangó vizet sem szereti.
Tápanyagigénye: Tavasszal komposzt, szerves trágya ajánlott, plusz nitrogén a növekedési időszakban.
Metszése: Január–februárban metszhető; célszerű vízszintesen futtatni a terméshozó hajtásokat.
Telepítés:
Időzítés: Tavasztól őszig, konténeres növényt bármikor ültethetsz, fagymentes időben.
Tőtávolság: 2–3 méter a növények között.
Porzó közelsége: Maximum 10–15 méterre legyen a porzó növény.
Előnyei:
Nagy és finom gyümölcs.
Bőtermő fajta, ha megfelelően porozzák.
Hosszú életű, jól nevelhető.
Kertbe és nagyobb balkonra is alkalmas (nagy dézsában is nevelhető, ha van támaszték).
